Itt az első one shot, ami Larry, de nem bírtam ki, hogy ne legyen benne egy kis Ziall. Remélem nem gond... *~* Ja, és eléggé vattacukor - feelingű, szóval óvatosan vele, nehogy cukorbetegek legyetek itt nekem! :O Bocs, hogy rövidke lett... a következő hosszabb lesz, ígérem! Jó olvasást, komizni pedig természetesen ér, örömmel fogadok mindenkit. :)
xoxo, Rose
 |
| Made in the USA |
***Louis***
- Harry, siess, Liamék már várnak! - dörömböltem a fürdőszobaajtón, hogy rábírjam drága szerelmemet, az indulásra.
- De baby, a hajam...! - hallotam Harry hisztérikus nyöszörgését odabentről.
- Mi van vele? - forgattam meg a szemeimet vigyorogva. Három év ismeretség és két és fél év párkapcsolat tapasztalata, hogy Harry akármit kezd göndör loboncával, számára nem lesz megfelelő. Pedig ha tudná, hogy mennyire tökéletes mindenféle zselé nélkül is...
- Na, bújj ki onnan, és induljunk, mielőtt a srácok berágnak ránk... - válaszként csak egy mély hangú dörmögés érkezett az ajtó túloldaláról, majd Hazza kitárta azt. Összevont szemöldökkel fürkésztem, keresve a hibát rajta, ami miatt nem volt hajlandó előbb kibújni onnan, de semmi kivetnivalót nem találtam rajta. Zavartan mértem végig, miközben sokadjára is beismertem magamnak, hogy menthetetlenül beleestem ebbe a bongyori angyalba.
- Öhm... Hol van itt a probléma? - kérdeztem félszegen, mire szerelmem elvigyorodott.
- Baby, attól még, hogy te imádsz, mások észrevehetik, hogy nagyin elaludtam a hajam - kuncogott, mire én duzzogva csípőre vágtam a kezem.
- Tudod - kezdtem sértődötten - néha az az érzésem, hogy te nem is találsz engem szépnek.
- Ugyan már, baby. Te is tudod, hogy ez butaság. Te vagy a legszebb, legaranyosabb, legtehetségesebb, legszexibb, leg... Szóval a leg. Minden tekintetben - mosolygott rám Harry gyengéden, és magához húzott.
- Nagyon szeretlek, baby - suttogta a hajamba, mire megborzongtam.
- Én is téged, Hazza - fúrtam bele a fejem a nyakába - Indulhatunk? A többieket már biztos szétszedték a rajongók, ha kettő óta a Central parknál várnak ránk.
- Ebben lehet valami - kuncogott Harry édesen. Na, ja. A rajongók. Hát az sem volt egyszerű küzdelem. Mármint, a rajongók persze elfogadták, csak egy egészen kis százalékuk pártolt el tőlünk. De mi Hazzal sokáig őrlődtünk, hogy elmondjuk - e, vagy maradjon titokban. Azt hiszem, nem bántuk meg, hogy az előbbi mellett döntöttünk.
***Harry***
Vidáman pattantam be Lou mellé az anyósülésre, és kezdtem el nyomkodni a rádiót, majd mikor elégedetten hátradőltem, meghallva Ke$ha megunhatatlan Tik Tok - ját, Louis leparkolt a Central park előtt.
- Ahj, fasza, találtam egy jó számot erre megállunk - dünnyögtem morogva.
- Bocs, Hazza, de a többiek... - pislogott rám ártatlanul Lou. Kipattantunk a kocsiból, és célirányosan a legnagyobb csődület felé vettük az irányt, gyanítván, a banda többi tagja örvend ekkora népszerűségnek. Mit ad Isten, igazunk volt.
- Na végre már! - lihegte Liam kissé idegesen, miután valószínűleg az összes New York - i rajongónk kapott aláírást, valamint közös fotót valamelyikünkkel.
- Iráááány az állatkert! - rikkantotta az örökké eleven szöszi, elkapva Zayn és Louis kezét, majd mindhárman röhögve belevetették magukat az embertömegbe.
- Csak tudnám, hogy az állatkerthez miért kellett idáig jönnöm. Mintha nem élnék amúgy is állatokkal körülvéve - vigyorgott Liam, majd mi is a három idióta után indultunk.
***
Egy idő után a csapat szétvált egy Niall + Zayn + Liam trióra és egy Lou + én párosra. Már egy ideje így andalogtunk a különböző állatok ketrecei között, amikor Louis felkiáltott:
- Harry, vattacukor!
Így történt, hogy padon ülve eszegettünk egy - egy nagy adag epres vattacukrot. Ami azt illeti, én ezt az édességet sose tudtam malackodás nélkül enni, ezért hát, mikor mind a ketten végeztünk, Lou hangosan felkacagott, minden valószínűség szerint teljesen vattacukros ábrázatom láttán.
- Hát, baby... - kuncogott, majd arcomhoz nyúlt, hogy letörölgesse a szám környékéről a ragacsos finomságot, majd - természetesen végig a szemembe nézve, persze miért is ne, legfeljebb szívrohamot kapok - lenyalta ujja iról azt. Oh, a francba is...
- Baby, ha ezt így folytatod... - kezdtem figyelmeztető hangnemben, ám ekkor a zsebemben megszólalt Pharrel Williams Happy - je, ami egyet jelentett azzal, hogy Liam hív.
- Igen haver, mondd - vettem fel.
- Figyu Harry, emeljétek meg a becses hátsóitokat, és futólépèsben gyertek a kocsitokhoz! - utasított Liam - a többit majd itt elmagyarázzuk.
***
Mikor már mind az öten a kocsiban ültünk, zihálva a fotósok és újságírók rohamjától, pöppet idegesen fordultam hátra a három jómadárhoz.
- Oké. most már elárulhatjátok, hogy mégis, mi a francot műveltetek?!
- Hogy mit?! Hogy mit?! - hadonászott Liam, kicsit sem mérgesen - Hát az, hogy Casanovának - bökött Zayn felé - az állatkert közepén jutott eszébe kijelenteni, hogy szakított Perrievel, és Niallt szereti! Aminek nagyon örülünk, meg minden, de...
- Nagyon jól titkoltátok, srácok! - nézett rájuk Lou a visszapillantóból elismerően. Egy percre újra elmerengtem azon, hogy mennyire tökéletes az én szerelmem. Még vezetni is tud úgy, hogy másra is koncentrálhat közben. Én bezzeg...
- Hát... Gratulálunk, fiúk! - jegyezte meg Liam.
- Kösziii - felelte Niall mosolyogva, egészen Zaynhez simulva, aki szeretettel cirógatta az oldalát.
- Milyen furcsa... - merengett el Lou - két és fél éve mi is New York - ban jöttünk össze.
- Szerintem nem furcsa - mosolyogtam rá - inkább még egy örülni való dolog a fanoknak, nem gondolod, baby?
- Persze, biztos - vágott közbe Niall - de, most Louis, légyszi vigyél el egy Nando's - ba, mert éhen fogok halni.
